Mármint a kicsiktől szabad szombat, akiknek szintén mindent szabad most a nagymamánál. Addig a naggyal egy régen tervezett vásárlást bonyolítottunk le, amelynek gyümölcse máris látható e bejegyzés illusztrációjában. Mert ilyesmi csőtoll nélkül nem készülhet!
És ha már ott voltunk, és a szomszédban is ott volt a francia delikátesz, egyszerűen nem lehetett nem bemenni és szétnézni. Ezúttal bevásárlótáskából találtunk óriási és lenyűgöző választékot, szebbnél szebbek, jobbnál jobbak, és csak éppen annyira drágák, hogy azért ne csábuljak el, bár véglegesnek nem tartanám ezt az álláspontomat. Mert számtalan mániáim egyike a bevásárlótáska és számtalan fóbiáim közé nem tartozik a színes cuccoktól való tartózkodás, előbb-utóbb biztos ki tudok majd egyet választani. Bevásárlókocsik is vannak, olyanok, amilyenekről Mademoiselle írt. És ilyenekről is írt. Az élelmiszerrészleg szerencsére olyan drága, hogy fel sem merül a vásárlás, csak a “gyereknek” vettem egy kis nugátot, mályvacukrot és sajtot kóstolásra. Szerencsére adott mindenből. És rajzolt nekem egy szatyrot:
