Ez nem olyan, mint a magyar narancs, nem kisebb, nem savanyúbb, nem halványabb, mint az eredeti, csak sokkal olcsóbb. Viszont alig kapni, eddig a tiszafüredi Intersp*rban és a budapesti Böszörményi úti Sp*arban kaptam, rejtélyes módon a szintén hozzájuk tartozó Kais*rsban nem kapható. Írt róla Kicsivú egy finom recepttel egybekötve. A magyar túró és a krémsajt közötti állagú, a szemcséi egészen aprók, de vannak.
Két dobozzal vettem, az egyikből tettem a gnocchira (ezzel megmentett a lelepleződéstől, ugyanis elfogyott a parmezán, ó, mily vétkes gondatlanság), és még maradt egy kis torkoskodásra, a másik az aktuális csodatorta második kiadásába került. Utóbbiról még annyit, hogy tegnap az unokatestvérek és összesen tíz gyermekünk kedvéért négyszög alakúra készült, ám ez mitsem vont le a már jól ismert élvezeti értékéből. Az mondjuk kicsit furcsa volt, amikor egyikük a tál mellé ült és közölte, hogy ez nagyon rossz és óvó mozdulattal húzta magához.
2008 03 06 napi archívum



