Hétvégi tervek

Miután a mai napon kétszer jártam meg egy hároméves gyerekkel és az ő piros motorjával a bevásárlás poklát, nem vagyok különösebben friss és üde. Azért felvillanyoz az a kacsa, amit a délutáni míg-a-nagyok-az-uszodában-vannak piaci kalandtúrán vettünk. Még nem tudom, hogy kínai kacsa lesz belőle, vagy egy magyar kísérlet. A piacon rengeteg ember, nyilván az is ott volt, aki egyébként szombaton jár. Különösen kiváló terep a motoros banditák számára. Akiknek szülőanyja így nem bontakozhatott ki teljesen, alig vettem valamit:
egy egész kacsa
egy nagy pohár házi tejföl (miért, boltban is lehet tejfölt kapni?)
házi joghurt (gyerekek megitták még a kocsiban)
parmezán sajt (3690 Ft-ért kapni, lehet, hogy gaz hamisítvány?)
cheddar sajt (ez biztos hamisítvány)
két csomó retek nénitől
újhagyma
kápia paprika szomszéd néninek (ez az új paprika is valami ufó vagy tényleg van ilyen?)

Pénteki ebéd

Miután tisztáztam (magammal), hogy az afrikai harcsa nem afrikai, hanem szarvasi, már egészen máshogy álltam neki a végül mára elkészült halebédnek. A dolog nagyon egyszerű. Csak le kell menni a közeli és aránylag emberléptékű bevásárlóközpontba a kisdeddel, aki motoron közlekedik. Ez rendkívül hatékony, azaz gyors jószág, csak az ideggyenge anyák bírják kevéssé az általa előidézhető potenciális és valós problémákat: kocsi elé gurulás, idős nénik elütése, a járdán heverő koszok és piszkok felszedése a kerekek által, a virágos vázáinak leverése, stb. A véletlen balesetekről most nem is beszélve, amelyek lebonyolítására (gyerekvigasztalással együtt) bőven nyílt alkalom a postai sor végigállása során.
Harcsát a halastól vettem (még tegnap), nyilván embertelen körülmények között tartott és agyongyógyszerezett példányt, mert nem volt drága. A kockára vágott mindenféle nyesedéket hasznosító összeállításra vetettem először szemet, ám idejekorán fény derült a bolt sajátos üzletpolitikájára: drágábban adták kilóját, mint a lazacfilét. Érdekes…
A bor véletlenül került hozzánk, gyakorlatilag ránk ugrott a másik borbolt előtti dobozból. Az év borászától akciósan vásárolni – ennek az ajánlatnak nem tudtam ellenállni (Frittman Irsai Olivér 2006, 1100 Ft).
Otthon kis olivaolajon (miután elolvastam az üvegen az apróbetűt, amely arról biztosít, hogy a mechanikai módszereken kívül semmilyen mást nem alkalmaztak az olaj kinyerésére – egyébként ez is akciós volt) megsütöttem a kockára vágott harcsát, ráöntöttem egy deci bort és két deci tejszínt, kevés kapribogyót dobáltam rá és a maradék rucolát. A tányéron megöntöztem pár csepp biocitrommal, sóztam, borsoztam, majd dobozba tettem, hogy az elsőszülött is részesülhessen belőle az uszodáig vezető úton.